Településünk

 

 

                               

      Városföldet bemutató rövid film ► ITT

 

Városföld a Duna-Tisza közötti Kiskunsági löszös hát kistáj része, Kecskeméttől 15 km-re délkeletre. Az E5-ös főközlekedési úton és vasúton (Kecskemét-Szeged) is könnyen elérhető. A belterület útjai teljesen burkoltak.

Talajára jellemző, hogy a homokbuckákat 1,5 m vastag löszös lepel fedi. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A csapadék évi átlaga 540-560 mm. A talajvíz mélysége többnyire 2-4 m között van. Erdőtársulásai: a löszös tölgyek, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek. A mezőgazdaság elterjedtebb fő növényei a búza, kukorica és a lucerna.


Városföld Kecskemét város pusztája volt már a XIV. Században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok örök tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhet. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek. A város 1622-ben 3 országos vásár tartására kapott engedélyt II. Ferdinándtól, ettől kezdve élénkült e vidéken is a kereskedelem. A török uralom alatt csak az un. "járt utakon" volt tanácsos közlekedni, és Szeged felé menve Városföld is egy ilyen útvonalba esett. 1740-ben indult postajárat Kecskemét és Szeged között, mely szintén keresztülhaladt a településen. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt. 1802-ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába.

1853. augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amellyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben.

1857-ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben.

A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor nem, tiltotta már a kintlakást. Az 1891. évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Ebben az évben épült fel az első népiskola a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében, 1 tanteremmel és 2 szobás tanítói lakással. 1899-ben újabb iskola épült "Alsóvárosföldi" néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak.

Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen. Klebesberg Kuno kultuszminiszter tanyai iskolaépítő politikájának köszönhetően 1916-ban újabb iskola épült. 1929-ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör. 1935-ben épült ki a nemzetközi autóút kecskemét-kiskunfélegyíházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is.

1935-ben természeti csapás sújtotta Kecskemétet és Városföldet is. Méteres hó zárta el a települést, inségmunkások tették szabaddá a közlekedést. A természeti csapások 1936-ban és 38-ban is folytatódtak. Mindkét alkalommal hatalmas nyári jégverés verte el a termést. A gazdakör kezdeményezte nyilvános távbeszélő felállításának terve 1939-ben meghiúsult. 1941-ben honfoglalás kori leletre bukkantak Városföldön.

Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.)

A II. világháború vége felé, 1944. júniusában a városföldi vasútállomáson repülőgépről leadott géppuskatűz robbantotta fel a németek itt tárolt üzemanyag-készletét. A város kényszerű kiürítése Városföldet is érintette, a lakosság elhagyta a települést, és csak 1945 elején kezdtek visszatérni a gazdák családjukkal.

Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 kh-on gazdálkodott. 1951-ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el. 1956-ban a volt Törekvés termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek. 1963-ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1962-ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics).

Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 kh területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 kh-dal, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 kh-dal.)

Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját. Almatárolásra nagy hűtőházat építettek.

1952. január elsejétől önálló község lett Városföld.

1981-ben a hívek adományából a római katolikus egyház telket vásárolt, 1983-ban történt meg a templom alapkőletétele. A lakosság közös munkájával 1987-re épült fel. 1986-ban harangot is kapott a templom. 1987. május 3-án szentelték fel Munkás Szent József tiszteletére.

A községben 6 részvénytársaság fejt ki gazdasági tevékenységet, de egyiknek sem Városföldön van a telephelye. Rajtuk kívül 11 kft és 6 bt. Működik. A 76 egyéni vállalkozóból egy űz ipari tevékenységet, 17 pedig kereskedői, és 9 szolgáltató tevékenységet.

Igen magas a munkanélküliség: 16 %-os (180 főt érint). Döntő többségben azonban a semmiféle képesítéssel nem rendelkezők (150 fő) nem jutnak munkalehetőséghez.

A község teljes egészében villamosított. 1981-ben épült fel a víztorony. A helyi vízmű tulajdonosa a Bácsvíz Rt. 755 lakás van a településen, vezetéke ivóvíz van 620 lakásban, vezetékes gáz 562 lakást ért el. A lakások 58 %-ában van telefon, a helyi kábeltévé-hálózatba 240 lakást kötöttek be.

1926-ban épült fel a Mindszenti úti iskola. A háború alatt megrongálódott Szappanos kúriát 1946-ban helyreállították és gyermeküdülőként kezdték hasznosítani. 1948-ban iskolává alakították át (1975-ben bővítették). Jelenleg egy központi iskola van a faluban (a Mindszenti úti iskola 1996-ban szűnt meg). A napközi otthonos óvoda bővítését 1996-ban fejezték be. 1999-ben kialakításra került a szabadidőpart és sportpálya, valamint 2000-ben felépült a sportöltöző.

A község kultúrális életét az 1984-ben felépült Városföldi Klubkönyvtár szervezi, a település hatókörén túlmutató intenzitással és eredményességgel: az olvasnivalók biztosításán túl helyt ad a szórakozásnak, kiállítások rendezésének, előadások tartásának, sőt borversenyeknek is. "Városföld" címen 1990-től 1996-ig jelent meg újság. 1995-ben adták ki a "Városföldi Kalendárium" c. kiadványt.

Térkép:  ITT